*Másnap reggel kibújik a takaró alól. Felül és megdörzsöli a szemét. Lustán felkel, majd elindul a szekrénye felé. Észreveszi, hogy még mindig a tegnapi ruhájában van. Este nem vette át a hálóingjét, de hát kit zavar ez? Mert, hogy Angelinát nem, az biztos. Kikeresi a szekrényéből a fekete farmersortját. Hozzá egy sárga pólót. Eszébe jut, hogy nem kéne ezzel vacakolnia, hisz tegnap megtanulta, hogy hogyan is lehet ezt egyszerűbben megoldani. Fel sem veszi a ruhákat, csak a mostanira egy kicsit varázsol. Most egy világoskék miniszoknyára gondol, sárga cipővel és sárga toppal. Kizárja minden létező gondolatát, és csak a feladatra koncentrál. Most már nem csukja be a szemét, és sikerül. A várt hatás bevált. Úgy gondolja, hogy körbe kéne néznie még Alkatrazon, hiszen még nem járt sok helyen. Elindul először a közös nappali felé. Igaz, hogy ott már járt, de tetszik neki az a hely, tehát elindul.*

*Angelina a könyvvel a kezében érkezik meg a hálójához. Az az igazság, hogy a szekrénye ajtaja nem igazán tetszik neki. Leteszi a könyvet az íróasztalra. Miután ezt megtette, átveszi Scarlet stílusát. Igaz, ő most nem akarja azt, hogy kitudódjon, milyen őrült is tud lenni. Ezért inkább csak óvatosan mélyeszti körmeit a fába. Nem is kell nagyon, hisz a fa úgy karcolódik mint valami puha szivacs. Mikor már megvan a hatás, leül az asztalához. Addig is nézelődik a hálóban. Reméli, hogy valaki majd csak betéved az ő hálójába is, úgy, ahogy azt ő is tette.*

*Már szinte porosodik a lány szeme, annyit ül a szobában. Pislant egyet, majd körülnéz. Felkel, és megmozgatja megmerevedett lábait. Mivel már órák óta semmittevéssel foglalkozott, kedve támad átöltözni. Ő se tudja miért, de tetszik neki ez a ruhás varázslat. Egy fekete farmerből készült mini farmergatyát képzel el egy fehér pólóval, amin egy nagy fekete halálfej van. Ehhez egy hosszú fehér csizma, és egy fekete hajpánt. Erősen koncentrál, majd elképzeli magán a ruhát. Szerencséjére a varázslat sikerül, tehát teljesen új színben pompázik. Megfésüli kócos haját, majd kicsit feltupírozza. Mikor ez megvan, elindul a közös nappali felé.*

*Mikor visszaér, úgy gondolja, ennie kellene egy keveset. Miközben ezen jár az esze, Clarissára gondol. Úgy gondolja, hogy tök jól megvannak, de azért a faj különbsége miatt van egy kis különbség az ízlésükben is. Angelina most például tigrisre vágyik... Ekkor valószínűleg Clar inkább friss és édes vérre. A tigris vére igaz, nem a legédesebb -Angelina szerint- de a húsa kiváló. Épp ezért is indul el a sötét erdő felé. Abban bízik, hogy a legfinomabb préda lesz az ővé.*

* A lány vérfarkas formájában érkezik meg a szobájába. Mindene tiszta vér, de nem zavarja különösebben. Visszaváltozik emberi alakjává. Elindul egy törölközővel a fürdőszoba felé. Levetkőzik és bemegy a zuhany alá. Csak áll, és nem törődik azzal, hogy haja tiszta víz. Arcába lóg a bozont. Csak áll ott és nem csinál semmit. Miután már elég vizes, úgy gondolja, előveszi a tusfürdőt. Így is tesz. Az óceán illatú tusfürdő egészen felfrissíti a lányt. Előveszi a sampont is, és megmossa a haját is. Haja most olyan fényes lesz, mint még soha. A hajmosás ugyanis nem a kedvenc időtöltése. Csak patakokban szokta megmosni a haját. Mikor végzik, kiszáll és megtörölközik. Felveszi kék farmerszoknyáját, mely hozzátapad a testéhez. Ez a szoknya mini. Kábé a combja feléig tart. Ehhez felvesz egy tengerzöld pólót, amelyet flitterek díszítenek, ezüst színnel. Felvesz hozzá egy lapos talpú balerina szerű cipőt, zöldben. Kicsászkál a fürdőből és leül az asztalához.*

* Már majdnem megöli az unalom a síri csöndes szobában. Könyökét az asztalra helyei és megtámasztja a fejét. Be is csukja a szemét, majd eszébe jut, hogy meg kéne nézni Clarissát. Remélni tudja, hogy ébren van, és nem lustálkodik, mint múltkor. Nem mintha ez baj lenne, mert Angelina százszor lustább. Most valahogy olyan rossz passzban van. Hiányzik neki a hús... Az igazi hús. Legszívesebben megenné akár Clarissát is, bár ez nem vall rá. Próbálja visszatartani magát. Elindul Calrissa szobája felé, még ő sem tudván, miért...*

*Egy 165 centis lány érkezik meg a hálóba. Lepakolja a cuccát az ágyára, majd mindent rendbe tesz. Ő olyan fajta, aki nem szokta elmondani, hogy vérfarkas. Mindenkinek azt mondja, hogy ember. Ezt azért teszi, mert akkor mindig el kezdenek kérdezősködni. Most itt viszont úgy érzi, hogy nem lesz szükség a titkolódzásra. Minden holmiját beteszi a szekrénybe, majd lefekszik az ágyba, és alszik.*

*Angelina lép be nyugodtan a hálójába. Rögtön megérzi azt a szagot, amit a nappaliban is érzett. Meg is állapítja, hogy a kis pink hajú lány ide költözött. Ez kicsit felizgatja, mert végre lesz valaki ismerős is a hálóban. Azt is észreveszi, hogy bizonyára vérfarkas. Ki nem venné észre? A szaga szinte átvette a bútorok illatát. Még szerencse, hogy a lány nem teljesen egy helyiségen van vele. Eszébe jut, hogy miért is jött ide. Elkezd kotorászni a szekrényben, és meg is találja a piros csomagolópapírba döngölt krimi könyvet. A könyv egy vámpírlányról szól, Angelina úgy gondolja, pont illik Clarissa személyiségéhez. Megfogja a könyvet, és elindul az ajtó felé. Kinyitja, ami nyikorgást ad ki magából. Ang sóhajt egyet, majd tovább megy. Végre kiért a szobából, és halad az iskolakert felé.*

*Mel nézeget ki a takaró alól. Lassan, nem kapkodva ül fel. Nyújtózkodik egy nagyot, majd megnézi a holmijait. Hozott magával ágyneműhuzatot, hogy otthon érezze magát. Ez egy fekete alapon rózsaszín halálfejes takaró huzat és egy szintén ilyen párnahuzat. Még lepedőt is hozott magával, az pedig fekete. Nem szeret fehér dolgokban lenni, mert attól nem tud aludni. Megfogja és ráhúzza az ágyneműkre. Ezt is természetesen lassan és megfontolva teszi. Mikor már elkészül, átveszi a hálóingjét egy hosszú csőnadrágra, ami fekete, egy sárga pólóra és még egy fekete karkötőt is vesz fel, amin sárga pöttyök vannak. Mikor ezt megteszi, hajára pillant. A fekete hajpánt nem igazán passzol most ehhez a szereléshez. Leveszi, megfésüli haját. Rózsaszín árnyalatú haja most egészen a háta közepéig ér. Frufruja, mint mindig, most is előre lóg. Jelenleg nem igazán hosszú, épp elér a szemöldöke aljáig. Miközben ezzel van elfoglalva, el is felejtkezik, hogy cipőt is fel kéne venni. Mikor ez eszébe jut, rögtön nyúl a sárga lapos talpú cipőjéért. Belegyömöszköli a lábát, aztán leül az asztalához. Előveszi azokat a tancuccokat, amiket magával hozott. Elkezdi tanulgatni az órai anyagokat, amiken nem vett részt. Felkapcsolja fekete asztali lámpáját, és csak most tűnik fel neki, hogy igencsak visszataszító lehet ez a nagy fekete mániája. Talán azt hiszik, hogy depressziós, pedig ez nem így van. Csak egyszerűen kedveli ezt a színt. Megrázza a fejét és tanul tovább.*

*Pár óra tanulás után felkel az asztaltól, és eszébe jut, hogy megismerkedett Angelinával és Clarissával. Nem sokat tétovázik, elindul a Sárkány házba. Szeretné, ha Clarissa jobb szemmel nézne rá, nem pedig úgy, ahogy eddig tette. Addig békén nem hagyja a lány, amíg nem fog rámosolyogni! Elinul tehát ezzel a küldetéssel...*

* halkan felmordul, ahogy a délutáni nap fénye átnyomakodik szemhéján, szétfoszlatva az addigi békés-csendes sötétséget. félhangos nyögéssel fordul az oldalára, mikoris beleütközik valakibe. nem nézi meg, ki az, fáradtnak és nyúzottnak érzi magát ahhoz, hogy olyan apróságokkal törődjön, mint hogy 'kialszikazágyacskámban'. megpróbál visszaemlékezni az álmára, és arra, mióta is alszik. itt ütközik az első komolyabb akadályba, lévén sehogysem képes felidézni magában, hogy letette volna a fejét a párnájára.*
~ Talán nem is a saját ágyamban vagyok?~ *furakodik agyába a gondolat, így hát nem túl lelkesen felül, óvatosan, eleinte semmit nem látva az éles fénytől, körbepislog. fekete szekrények, könyvespolc, lila tapéta, bolyhos fekete szőnyeg, lila selyem ágynemű. apró megnyugvással veszi tudomásul, hogy mégis a saját fekhelyén szunnyadt eddig, és ha már ébren van, megvizslatja, kivel is osztozott eddig a puha, fényes takarón. nem kell sokáig filóznia, a párnán szerteszét ömlő vörös haj azonnal választ ad a ki nem mondott kérdésre.*
- Raina? *szólal meg bizonytalanul, hangja érdes és rekedt, mintha hosszú ideje nem használta volna.*

*A napok vészjóslóan teltek, míg ő egy cseppet sem volt magánál. Ki volt ütve, mint valami részeg, aki minden nap éppen másnapos, és nem tud magához térni, sem pedig felkelni az ágyból. Ő is valahogy így érezhetett, annak ellenére, hogy egy csepp alkoholt nem ivott. Akkor miért is volt ennyire ki? Hát igen, ez itt a nagy kérdés, amit ő maga is csak megerőltető gondolkodás után tudott megválaszolni. A legutóbbi jelenet, amire emlékszik, hogy Jason és ő a zuhany alatt. Éppen egymás hátát mossák, aztán ki lehet találni, hogy mi lett az akció vége. Mondjuk elgondolkodtató, hogy olyan gigantikus nagy orgazmust éltek át, hogy hetekig, sőt hónapokig ki voltak ütve. Ez már csak azért is vicces, mert Rainának ilyenben még nem volt része... Pedig azért már elmondhatta magáról, hogy megélt egyet s mást.
Ami következőre megfogalmazódott a fejében az annyi volt, hogy ezek után csak Jasonnel fog szexelni. Aztán meg az, hogy hol van Jason?
Csak itt jutott el az agyáig, hogy a srác éppen őt szólítgatja. Hű, tényleg alaposan ki lehet ütve...
Lustán pillantott fel a szöszire, majd hunyorgott még párat. A szeme nehezen szokta az újdonsült fényt így hirtelen.*
- Úgy hívnak, asszem...
*szólalt meg halkan, mert többre egyelőre nem futotta.*

* a lány arcára pillantva elmosolyodik, s mikor hallja a gyengus választ, mosolya a jólismert vigyorrá fajul. hangos, önfeledt dorombolással nyomja homlokát Raináéhoz. a mozdulat közben takarója a csípőjéig csúszik, ekkor eszmél csak rá arra, hogy ruhanemű mindössze két méterrel arrébb, az egyik szekrényben van hozzá a legközelebb. elpirulni nem szokott, most sem jön össze a vörhenyes folt a szép arcon, de igencsak meglepődik.*
- Raina, izzé... mitörtént? *kérdezi némileg összezavarodva, és ahogy tétován megérinti a farkas meztelen vállát, bevillan pár emlékkép: Lio és Raina, a fiú fölé magasodva, halványlila csempék, Raina ruhában, majd anélkül... a srác elkerekedett szemekkel bámul a lányra, majd hitetlenkedő nevetésben tör ki.*

*Az ismerős vigyor mosolyt csal arcára. Pedig mikor még idekerült biztos volt benne, hogy elfogja ezen a helyen unni az életét. Ezért aztán eleinte mindig savanyú képpel bámulta az itt lévőket. Mostanra ezzel a savanyú képpel csak az ő számára nem szimpatikus egyéneket szokta megajándékozni.
Jason az arcát Raináéhoz nyomja, amitől máris jobban magához tér. Ennél már csak a srác összezavarodott képe volt jobb, amitől most ő vigyorodik el. Nem kezd el zavartan hadoválni, hogy "az úgy volt, hogy..." Nem, inkább egyszerűen csak rávágja a választ.*
- Szexeltünk! *olyan átéléssel mondja, mintha ez lett volna a világon a legcsodálatosabb dolog. És talán az is volt. Rainánál már nem lehet tudni...*

*a hosszú és izgalmas sztori helyett kapott rövid és velős válasz ismét kacajt csal Jason torkára. hirtelen eltűnik a padlizsánszín selyem alatt, majd miután meggyőződött arról, hogy valóban, mind a ketten enyhén szólva hiányos öltözetben virítanak, vigyorogva nyújtózik egyet. a mozdulatot még be sem fejezve átveti bal lábát Rainán, a lány fölé hajol, és mély hangon dorombolva megcsókolja. azonban ahogy a csókot követően eltávolodik Rainától, s ülő helyzetbe tornássza magát, játékosan lebiggyeszti ajkait.*
- Első itteni szex... és még csak nem is emlékszem rá?! * mondja színlelt felháborodással, sírásra görbített szájjal, de a szeme röhögésre áll...*