xxx

*Kipihenten ébred, már ha annak lehet nevezni ezt az állapotot. Szemei kissé karikásak, nem volt túl nyugodt éjszakája, cicája ugyanis hazatévedt, s annyira örült gazdája közelségének, hogy egész idő alatt megállás nélkül nyávogott. A cica most békésen szundít Arlene lábánál. A lány megcsóválja a fejét, és megsimogatja Buffyt, aki egy nagy nyújtózással nyugtázza, hogy gazdája még nem felejtette el. Arlene összeszedi magát, s körülnéz a szobájában. Még egy ideig bambán pillant ide-oda, majd elindul vissza a nappaliba, valószínűleg megint letelepedik az egyik kanapéra, és gondolkodni fog. Ha az nem megy, akkor is valami értelmeset próbál majd csinálni.*

*Kialvatlanul, nyűgösen, nyúzottan ébred. Nagyot pislogva körülnéz a szobában, s a függönyön megakad a szeme. A mély bordó tónusú anyag mögül erőszakosan tolakodott be a fény, kifakítva az eredeti színt. Ash mordul egyet, és megfordul az ágyában.*
~ Ezek szerint alig két órát aludtam...~
*Vörös haja hatalmas borfoltként omlik végig a párnán, ami a smaragd karakteres színében pompázik. Kába mozdulattal kitúrja a szeméből a haját, de a mozdulat felénél megmered.*
~ Hol a hajam?!~
*Szinte felüvölt ijedtében. Ahogy ujjait végigfuttatta a haján, legalább húsz-harminc centi hiányozni látszott. Azt már nem tudja, hogy hogyan, vagy mikor tűnt el...
Ekkor kinyitja a szemeit. Kellemes sötétség uralkodik a szobában. Hátrapillant, s háta mögött hatalmas részen terül el dús, vörös haja. Megkönnyebbülve konstatálja, hogy csak álmodott. Megdörgöli a szemeit és felül az ágyon. Nagyon nyújtózik, ásít is mellé. Az ágya mellett az apró éjjeliszekrényről felveszi a kancsót és tölt magának egy keveset a vérből. Magában elmormol egy hálát annak, aki kitalálta, hogy bűvöljék meg a kannákat, hogy ne alvadjon meg és ne hűljön ki bennük a vér. Miután bekortyolta az egész kupa fincsi testnedvet, elindul lezuhanyozni. Az ágyát megvetetlenül hagyja maga mögött, s meztelenül átvonul a fürdőbe. Megnyitja a csapot, nyakára forró vízsugár zuhog, élvezkedve nyög fel. Hangja visszhangzik az üres teremben, majd elhal. Lassan párafelhő képződik Ash körül, ez kicsit magához téríti és kibotorkál a víz alól. Élénkülő mozdulatokkal fogat mos, megmossa az arcát, majd bevonul a szobájába. Kis kotorászás után kihúzza az egyik ingét. Fekete, ujjatlan darab, amely begombolás után szilárdan ráfeszül a mellkasára. Néhány apró fém lánc és tüske lóg róla, itt-ott pentagrammok és ankhok is felfedezhetők köztük. A következő ruhadarab egy fekete bőrgatyó, ami szintén úgy néz ki, mintha ráfestették volna a lábaira. Egy-egy zokni, plusz egy pár bakancs egészíti ki az öltözetét. Miután az utolsó csat is a helyére került, megfésüli a haját párszor. A hajkefét lazán az asztalra hajítva kilép a szobából. Egy lélek sem jár este a folyosón, így úgy dönt, átvonul a közös szobába és rágyújt. Ezen a ponton a zsebéhez kap.*
- Francba.
*Szitkozódik magában, majd sarkon fordul. Az ágy lábánál ott heverészik egy doboz, amit gyorsan magához is hív. Kényelmes tempóban, de már éledő tekintettel sétál a klubhelység felé. Mikor benyit, körül sem néz, leül egy puha karosszékbe és szájába illeszt egy cigit. Szemeit lehunyja, s parázs izzik fel a szál végén. Mélyet szív belőle, szép lassan kifújja, hosszan élvezkedve az érzésben.*
~Jó lenne egy kávé..~
*Gondolja magában, miközben elmélyülten a fekete égboltot figyeli az ablakon keresztül.*

*A síkságról egyenesen ide jön. Gyilkossal a nyomában az ágyához libben, ahol gyorsan átöltözik, és zsákként dől be az ágyba. Idejét sem tudja mikor aludt legutóbb rendesen. Gyilkos az ágya lábához telepszik, majd ő is elalszik.*

*Nem igazán tudja mire ébred. De az az első gondolata, hogy lehet, hogy kivételesen el kéne mennie az óráira. Úgyhogy nagy ásítások közepette felkel, keresztülesik Gyilkoson, és még vagy egy tucat dolgon, amit így félkómásan nem nagyon tud beazonosítani. Félrehúzza a bíbor függönyt ami a legközelebbi ablakot takarja, és kibámul egyenesen a felkelő napba.
~Hurrá... reggel van... ~ gondolja nem túl nagy örömmel, de legalább még van ideje az első óra elött.
Elbattyog a fürdőig, ahol úgyahogy rendbeszedi magát. Letusol, megmosakszik, sminkel, és felveszi azt az egyszerű fekete fűzőt, és azt a hasonlóan semmitmondó fekete szoknyát amit magával hozott. Majd elindul kifelé.
Az ágyánál még felkap egy tőrt csak a biztonság kedvéért, aztán Gyilkossal a nyomában elhagyja a termet.*

*Beballag szobájába, kezében szorongatja vadonatúj ékszerét. Leül ágya szélére, s még egy ideig bámulja a gyémántot, aztán leteszi asztalkájára, megsimogatja cicáját, és célba veszi a fürdőt. Hosszú ideig áll egy helyben a csobogó forró víz alatt, fejét lehajtja, s élvezi, ahogy a vízcseppek végiggördülnek testén. A fürdőzést a pihenés követi. Kissé kimerültnek, nyúzottnak érzi magát, így az álom is hamar elnyomja, igaz, nem alszik túl mélyen, a legkisebb zajra is felébredhet*

*Kipihenten ébred, de amint valóban észhez tér, kapkodva felöltözik, összeszedi magát, hiszen tudja, hogy nemsokára órája lesz, és nem ártana nem elkésni. Az első emelet felé veszi az irányt*

*Fáradtan érkezik szobájába, nyomában a kistigrissel. Buffy hangos nyávogással várja gazdáját, de amikor megpillantja az új jövevényt, nyomban el is szalad.*
-Cicám, ne félj, nem fog bántani, megígérem! *mondja hívógatóan, de a cica elő se meri dugni a pofiját az ágy alól. Arlene ekkor újra a tigris szemébe néz, mindenáron bele akarja verni a buksijába, hogy Buffy tabu. Ha vacsorázni akar, találjon más megoldást, lehetőleg ne a lányt, a macskát, vagy pedig társait fogyassza kénye-kedve szerint. A tigris szemében egy kis idő múlva az értelmesség fénye gyúlik fel, Arlene nyugodt szívvel szedi ki Buffy-t az ágy alól, bár a macska eközben össze-vissza karmolja gazdáját.*
-Így ni.. *leteszi a macskát a tigriskölyök elé. Buffy erősen fújni kezd, mire ellenfele szalad el. Talán most már Buffy is elhiszi, hogy nincs mitől félnie.*
-Na ugye.. *megsimogatja két kedvencét, aztán lezuhanyozik (a tigris fürdés közben belopózik Arlenhez, és a lábához dörgöli magát), majd pedig belebújik a puha ágyba, s álomra hajtja fejét*

*Nagyot nyújtózik, amikor kimászik ágyából. Testmozgás. Ez az ami hiányzik neki, így nekiindul a kastélynak, keres valami jó kis helyet, ahol elfoglalhatja magát*

*Szobájához érkezve nagy nyávogást és morgást hall. Ahogy belép, tudja, hogy Buffy és a tigris játszik. De hol vannak? Arlene nem látja őket.. Leül az ágyra, amely néha nagyot dob rajta. Arlene felkacag*
-Ti kis csibészek! *azzal lehajol, és bekukucskál az ágy alá. A cica épp a kistigrist kergeti, majd fordítva, mintha csak fogócskát játszanának. Arlene nem avatkozik közbe, hagyja, hadd élvezzék a játékot. Inkább elmegy fürdeni. Aztán mikor végzett a forró fürdővel, egy szál törölközőben támolyog vissza ágyához. Haját hamar megszárítja, és szögegyenesre fésüli, így most sokkal hosszabbnak tűnik. Egyelőre nem öltözik fel, csak visszafekszik ágyára, hasra fordul, és egy könyvet kezd olvasgatni*

*Most már csend uralkodik a szobában is, aminek Arlene felettébb örül. Újra lezuhanyozik, vágyik a melegre, és ezt egy újabb forró fürdő tökéletesen megoldja. Felveszi hálóingét, s az ágyához sétál. Haja egyenes tincsei most összeugrottak, de hát a forró gőz már csak ilyen. Lófarokba köti a hajzuhatagot, s ekkor megjelenik cicája. Halk nyávogással jelzi, hogy foglalkozzon vele a lány. Felugrik az ágyra Arlene mellé, ő simogatni kezdi az állat puha bundáját. A kistigris már biztosan alszik, máskülönben már rég itt heverne ő is. Buffy halk dorombolással hálálkodik gazdájának. Hosszú percekig simogatja a cicát, majd amikor az megunja, leugrik az ágyról, s eltűnik Arlene szemei elől. A lány ekkor belebújik a puha ágyba, s magára húzza takaróját. Sokáig forgolódik, hiába álmos, mégsem tud aludni. Willre gondol.. Eszébe jut az első találkozásuk, majd minden bevillan, amit együtt éltek át. Szépen lassan elnyomja az álom*

*Csipásan, összetörten ébred a klubhelységben. Narcy még ott szuszog a szomszéd kanapén, de ő bárhogy próbálkozik, nem tud visszaaludni. A függönyökre pillantva elégedetten látja, hogy bár nappal van, a vastag felhőtakaró miatt alig van fény. Nagyot sóhajtva ülésbe tolja magát és jól megdörzsöli a szemeit. Feláll, nyújtózik egyet és a pulthoz lép; ott tölt magának a vérből és elszörcsölgeti. A poharat leteszi és az ajtó felé lépdel. Nagyot ásítva fogja meg a kilincset, kilép a folyosóra. A negyedik emeleten belép a háza közös helységébe. Gyorsan felszalad a szobájába, hogy átöltözzön. Fekete, vékony vászonnadrágot és egy vörös pólót ölt magára, egy fekete tornacipővel kiegészítve. A tükörbe nézve homlokráncolva konstatálja, hogy egyáltalán nem Ash-szerűen néz ki. Elveti az átöltözés ötletét, túlságosan reggel van még neki az ilyen plusztevékenységhez. Felkapja az egyik könyvét és lerobog a közös helységbe.*

*Nehezen ébred fel, ez is csak egy olyan reggel lesz mint a többi; csoda lesz, ha fél órán belül szalonképes állapotba tudja hozni magát. Behunyt szemmel lerugdossa magáról a takarót, de nem kel fel.
Szundizik még egy 15 percet (amit ő 2 percnek érzékel csak), majd lassan felkel. Félkómásan előkotor pár ruhadarabot, felöltözik, megfésülködik, magára rángat egy sportcipőt, majd kisétál. Teljesen automatikusak a mozdulatai, abszolút nem tért még magához.*

*A kirúgott ajtó a falhoz csapódik, Ash pedig kilép a szobájából. A szobája melletti ajtó is nyitva áll és valami csoszogó lépteket hall. Kíváncsian oldalra néz és mikor meglátja a félkómás Leát, telitorokból elkiáltja magát*
- LEAAAAAAA!!!
*A régi barát megjelenése abszolút elűzte az unalom minden lehetőségét, Lea a puszta jelenlétével képes volt Asht feldobni.Odarobog az ajtóhoz, hogy üdvözölje a megzavart lányt.*
- Nahát, te is kiteszed néha a lábad abból a lyukból?
*Ráncolja össze homlokát miközben Lea válla fölött beles a helységbe.*
- Gyere le műveljünk valamit mert unatkozom.
*Jelenti ki és egy helyben ugrándozva próbálja lelkesíteni Leát is*

*Ashton megjelenése sem változtat azon a tényen, hogy rohadtul kómás. Először értetlenül néz a fiúra. Utána vissza a szobájára, majd a lehető leghangosabban becsapja az ajtaját; elég ha csak ő tudja, hogy a helyiség most már kiérdemelheti a katasztrófa súlytotta terület címet.
Visszanéz Ashtonra, egy darabig egykedvűen bámulja az ugrándozó fiút (nem érti hogy lehet valakinek ennyi felesleges energiája), majd lassan elvigyorodik.*
- Keressünk valami veszélyes fenevadat és fegyver nélkül elélöklek, oké? *ő még persze élvezné is.
Lassan végignéz magán, még van idő visszamenekülni a szobába, ha nagyon kétségbeejtő a kinézete; fehér ujjatlan felső, vajszínű bő nadrág, fehér sportcipő... a legkevésbé sem csábító vagy kihívó; tökéletesen megfelel.*
- Na, keressünk neked egy szörnyet* lassan elindul* - Nem láttad valahol Lanát?